Prológus

Éreztétek már magatokat nagyon boldognak? És ezt az örömöt egy bizonyos személy okozta?? Egy személy, aki megváltoztatta az életedet? Egy ember, aki a barátaival fényt vitt a mindennapokba? Egy ember, akinek sosem kellett magyarázkodnod? Aki sosem tedd benned kárt?...Hát én nem. Az én életem se kutya. Boldog voltam egy darabig, addig, amig el nem árultak. Elköltöztem, és megismerkedtem öt marhával. Nagyon szerettem őket, sőt egyet mindegyiknél jobban!  Hiába mondtam el, hogy mit érzek, kinevettek. Gúnyt űztek belőlem az érzéseim miatt. De egy napon ez megváltozott. Mikor én már föladtam, rádöbbent, hogy Ő hogy érez. De akkor már késő volt. Elköltöztem megint, és folytattam volna tovább az életemet, de nem ment. Folyton ott motoszkált a fejemben, valami szűnni nem akaró gondolat. nem sokáig birtam, ezért tenni akartam ellene. Olyat tettem, amibe majdnem az életem került. Ha nem találnak rám a szomszédok, végem. Miután kikerültem a krházból hozzányúltam a szerekhez, és azokon életem. Egy nap újra összehozött Vele a sors... nem birtam. Egyre többet használtam a drogokat. Hiba volt... Teljesen tönkretettem magam. De Ő nem adta fel. Az ajtóm előtt éjszakázot, hogy újra láthasson...elmondhassa mit érez. Csak engem akkor már nem érdekelt. Elvakult voltam a világgal szemben. nem hittem neki, mikor azt mondta, hogy szeret. Kinevettem, mint Ő akkoriban engem. De ha Ő nem lett voln, akkor már nem élnék. Ő vitt be a kórházba, amikor eszméletem vesztettem. Ő izgult értem, mikor kómában voltam...
Mikor jól lettem, és megpróbáltam leszokni a szerekről ott volt velem. Segitett. Megértettem mit érez. Már hittem neki. Elhittem, hogy szeret, és neki adtam magam...hiba volt. Megsalt, és elhagyott...terhesen. 
Hiába kerestem nem találtam. Közben visszaszoktam a kokainra. Elvetemült lettem. A barátaival megüzentem Neki, hogy egy részét hordom a szivem alatt...nem sokáig. Mivel már késő volt elvetetni  a picit, a halál mellett döntöttem...
Megint nem sikerült. Az apja megint megakadályozott...Megfogadta, hogy mellettem lesz, és betarottam. 7 hónap múlva világra jött a kislányunk...Phoeb.
De megint jöttek a rosszak...Elrabolták a picit és engem, bántalmaztak stb....
Ha kiváncsi vagy a történetemre, tarts velem!!