I'm Sorry :((

Sziasztok! 
Nagyon sajnálom, hogy nem jelentkeztem az elmúlt időben! :(
Nem voltam otthon...vagyis délután igen. De akkor nem jöttem fel, mert reggel korán kellett kelnem ahhoz, hogy kiérjek időben. Reggel már 8-ra kinnt kellett lennem, ezért korán lefeküdtem aludni. Igy is hulla vagyok, de ha nem is ma, holnap lesz rész :) 

Remélem nem utáltok meg emiatt. 
Puszi: Csak Egy Csajszi xoxo

~1. fejezet 6.rész~

Sziasztok! Meghoztam a 6. részt. Remélem tetszeni fog! Kérek szépen komikat, és feliratkozásokat! Nagyon sokat jelentene, ha tudnám, hogy jól irok-e, vagy ha nem, akkor mit kéne változtatni...
És köszönöm szépen az egy feliratkozót :) Nagyon jól esett. <3
Puszi: Csak Egy Csajszi xoxo

 

*Rosalie Nereg*

 

 

 

 

Gyanús volt nekem ez a dolog. Mi az, hogy Harold az egyik emberét küldi elnézést kérni. Nagyon bűzlött a helyzet, de nem nagyon tudtam vele mit kezdeni. Nem akadályozhattam meg Harry-t a terveiben.
A karom nagyon lüktetett, de nem tudtam mit tenni vele, azon kivül, hogy beborogattam. Mikor kötést cseréltem, nagyon megilyedtem, mivel lilás szint vett fel a bőr.

Nagyon szerettem volna valakivel megvitatni a dolgot, de Zsófinak is éppen elég baja lehet, most, hogy igy ráhoztam a frászt. Ő kilőve. Sarlott le se szarná a dolgot. Anya...ő maradt egyedül.

Mivel nem volt más, ezért felkaptam a mobilom, és tárcsáztam anya számát. Nem vette fel. Ő sem szeret már engem, úgy, mint mindenki.

Nem tudom, hogy mit követtem el a világ ellen, de nagyon nem szerettem ezt. Mit követtem el? Nem tettem semmi rosszat tudtommal.

Mivel nagyon nem volt kedven aludni már, ezért bevonultam a fürdőbe, és letusoltam. Jól esett a forró viz alatt áztatni magamat. Mikor végeztem, magam köré csakvartam egy törölközőt, és kilibbentem a szekrényem elé. 

Előkaptam egy koptatott csőnacit és egy Love feliratú pólót. A cipős szekrényből még elővettem egy fehér szegecses cipőt. Magamra kapkodtam a ruhákat, és visszamentem a fürdőbe kisminkelni magam. Az ajkaimra halvány rózsaszin rúzst kentem, mig a szemhélyaimat fehéresre szineztem, és kihúztam feketével. Felvittem még egy kis spirált is.
A hajammal is kezdeni akartam valamit, ezért előkotortam a sütővasat, és laza hollámokat csináltam. Mikor végeztem, visszacsoszogtam a szobámba, és felkaptam a fehér napszemüvegemet.

 

 

 

 

 

Gyorsan bekaptam egy kevés müzlit, és kimentem az ajtón. Nem volt kedvem elmenni Harry ajtaja előtt, de muszály volt, ha le akartam jutni. Gyorsan ellibbentem a lépcsőig, és lesiettem rajta. Kisiettem a bajáraton, és majdnem neki mentem egy srácnak.

-Ohh...Bocsi nem akartam!-kezdtem el magyarázkodni.

-Nincs semmi baj!-mosolyodott el. Nagyon hasonlitott arra a fiúra aki tegnap leállitotta Harry-t. Igen, Ő volt az...szerintem. Mikor elmentem az autó mellett, ahol állt, megláttam Harry-t. Igen...lottóznom kéne. Valahova nagyon készült a bagázs, annyi szent. Én nem az a tipus vagyok, aki ilyenekbe beletörődik.
Leintettem egy Taxi-t, és időben szálltam be.
-Kövesse kérem azt az Audi-t!-hajoltam előre a sofőrhöz.

Válaszul bóluntott, és elindult utánuk. Gőzöm nem volt, hogy észre veszik-e azt, hogy követik Őket.
Egy idő után lefordultak a Villanegyedbe, és megálltak egy óriási ház előtt.

-Itt álljon meg!-szóltam előre két házzal a fiúk célpontja előtt.

A sofőr leállitotta a motort. Fizettem és kiszálltam. Elsétáltam a villa előtt és azt vettem észre, hogy öt srác már futás közben levetette a felsőjét, és megcélzott valamit. Elvonultam arra, amerre futottak, és felmásztam a falra. Hát nem a medencébe ugrottak bele?

Olyan gyönyörű látvány tárult a szemem elé. Egy két szintes villa, hatalmas medencével. Bárcsak nekem is lehetne ilyen -ábrándoztam.

Nem bambulhattam sokáig, mert Liam, vagy ki idenézett, és le kellet ugranom. Hátra futottam a keritéses részhez, és beljebb másztam valahogyan a gerendák között.

 

 

 

Kommandóban mindig is jó voltam, de ez nem úgy sült el, ahogyan kellett volna. Ráléptem egy faágra, amely akkorát reccsent, hogy a fiúk felém kapták a felyüket. Menekülőre fogtam volna, ha nem jön velem szembe egy böhöm testőr szerüség. Nem volt értelme eltűnni.

-Hát maga kisasszony??-kérdezte szúrósan.

-Én csak...izé...-dadogtam össze-vissza.

A fiúk közben kimásztak a vizből, és körénk gyűltek. Harry-nek halottam, ahogy koppanik az álla.

-Rose!-suttogta.

Már megint az a Rose?? Azt hittem, hogy menten elájulok. Ilyet égni sem lehet. Pont az ellenségem kezdett el itt becézgetni...

 

 

 

*Harry Styles*

 

 

 

 

 

 

Mi a fene folyik itt?? Rose mit keres a mi kertünkben?? Ugye nem a bocsánatáért jött?? Tőlem nem kapja meg.-ezen agyaltam. Az állam koppant, mikor megáttam. De láttam a páni félelmet az arcán, mikor Paul elkapta. Nagyon sajnáltam szegényt...Miket hordok itt össze? Ő, aki meg akarja szabni nekem azt, hogy mit csináljak, még be is lóg a kertünkbe, és én még ezt sajnálgattam.

-Mit keresel itt?-néztem rá, nagy, kerek szemekkel.

-Semmit!-lehellte. Annyira elveszettnek tűnt.

-De valami csak van, ha már igy belógtál!-lépett elő Louis.

Rose-nak könnyek szöktek a szemébe, és láttam rajta, hogy legszivesebben elfutna innen, jó messzire.

-Miatta vagyok itt-suttogta alig hallhatóan. Kék szemeit rám szegezte, majd elkapta, és lesütötte, minek következtében egy könnycsepp elhagyta eredeti helyét, hogy felfedezze tökéletes arcát.

Harold! Állj már le! Ő a te szemedben senki. Halott ember! -Figyelmeztettem magamat.

-A kezed jól van?-kérdezte Liam. Én csak most néztem meg jobban Rose karját. Ahol szoritottam, ott lilás árnyalatot vett fel. Látszott rajta, hogy fáj neki. De a büszkeségemet féltve nem kértem tőle bocsánatot.

-Igen-nyögte Rose.

-Figyelj! Harry nem akarta. Nem tudom, hogy mi van köztetek, de nem is nagyon érdekel, ha azért vagytok ellenségek, mert te is csak egy körre kellettél neki!-mondta Zayn.

-De ilyen állapotban nem mehetsz haza!-tette hozzá Niall, mikor Rose már-már fuldokolt az elfolytott zokogástól.

-Szépen itt maradsz, és megnyugszol. Ha kell, akkor itt tartunk hetekig, csak ne legyen semmi bajod!-mondta Liam.

Én ezekre a szavakra felszisszentem. Nem akartam itt lenni vele egy légtérben.

-Harry, te csak kussolj!-piritott rám Louis.-Te vagy az oka mindennek, úgyhogy egy szavad nem lehet.

Igen, nem szólalhatok meg. Az én hibám minden, de akkor sem fogom megtűrni Rose-t magam körül...

 

 

 

*Zsófia Freese*

 

 

 

 

 

Annyira féltem, hogy vajon javul-e Rosalie és Harry viszonya. Nagyon örültem volna, ha igen. Szeretem ezt a lükét, és annyira sajnáltam, hogy igy jött ki az egész.

Egész nap hiába hivtam, nem vette fel. Aggódtam érte, ezért elindultam hozzá. Mikor odaértem felmásztam a lépcsőn, és bekopogtam hozzá...semmi.

A fejem már szét akart menni, mert nem tudtam semmit.

Lerobogtam a lépcsőn és odasiettem a recepcióhoz.

-Elnézést! Nem tudja, hogy hol van  Rosalie Nereg?-támadtam le az idős hölgyet.

-Nem drágám. Úgy két órája távozott, azóta nincsen semmi.-Mosolygott rám.
Biztató mondhatom. megcsörgettem még egyszer, és nem vette fel senki. Aztán még egyszer, mikor már kaptam választ...de nem tőle.

-Igen?-szólt bele egy ismeretlen hang.

-Rosalie-t tudná adni??

-nem..de megmondom, hogy hivta. Jelenleg nem tud Önnel beszélni...





~1. fejezet 5. rész~

 

Sziasztok! Meghoztam az 5. részt. Sajnos eddig nem tudtam jönni, mert el voltam foglalva, de most végre itt vagyok.
Az évzáró is sikeresen meg volt. Három 4-essel megúsztam az egészet. :D 

Remélem nektek is jól sikerült! 

Csak Egy Csajszi xoxo

*Rosalie Nereg*

Őszintén szólva csak egy ici-picit ijedtem meg, mikor Harry közeledni kezdett felénk. Próbáltam kispurizni a vízből mielőtt oda ért volna, és elhúzni a csíkot, hogy ne kaphasson el. De én, az igazi szerencsétlen formámmal nem voltam elég gyors. Pont akkor kapott el, mikor kiértem a vízből  nem tudtam, hogy mit akarhat, mikor reggel azt mondta, hogy soha többet nem akar látni. 

Zsófi persze nem vette fel a fanatikus szerepét, csak majdnem elájult. Intettem neki, hogy menjen csak előre, majd megyek utána, amit szerencsére vett is, és elhúzta a csíkot.

Remek.Ez a nap csak rosszabb lesz? Na jó, eddig nem volt olyan szörnyű, de ez most mindent elrontott. Próbáltam menekülni, de rájöttem, hogy a határozottság segíthet lekoptatni. Elnéztem a válla felett, és flegmán felvontam a szemöldököm, mikor észrevettem, hogy az egész stáb, meg gondolom a haverjai minket figyelnek. 

-Ne csinálj műsort Harry, mert nem lesz jó vége. Tudod, Sarlott is mondta!- néztem fel az arcába. 

Láttam, ahogy az állkapcsán megfeszülnek az izmok, de egy jó darabig nem szólt semmit.

-Te nem szabod meg azt, hogy mit csinálok!-sziszegte egy idő után. 

Nem különösebben érdekelt az egész, ezért tovább húztam az agyát.

-Akarod, hogy ez benne legyen a TV-ben, meg az újságokban, vagy elengedsz?-flegmáztam vele egy kicsit. 

Nagyon nem tetszett neki a dolog, ezért még erősebben tartott. A karom már elkezdett oltárian fájni, de most tettem rá. Nem érdekelt senki és semmi.

-Te engem nem fenyegetsz érthető?-nézett szúrósan a szemembe.

-Hazz mi a fenét csinálsz?-közeledett az egyik haverja.

-Liam, te ebből maradj ki!-nézett a srácra egy pillanatra, majd visszaforditotta rám a tekintetét.

Az a Liam, vagy ki nem hagyta magát, és megpróbálta érvekkel meg győzni Harry-t. De a srác nem akart távozni.

-Engedj el!-pillantottam a karomra, ami vészesen elkezdett lilulni.

-Harry engedd már el az Isten szerelmére! Nézd már meg a karját!-kelt a védelmemre Liam, vagy ki.

Harry erre elengedett, és még utoljára odavetette nekem foghegyről:

-Még számolunk...Rose!-azzal visszament a többiekhez. Liam vetett rám még egy sajnálkozó pillantást, és ment a szomszédom után.

Lassan, tétovázva elindultam vissza Zsófihoz. Még számolunk...Rose! -Ezen kattogott az agyam. Még soha, senki nem becézett igy.

Remélem soha nem is fog többet igy szólitani senki.

Idő közben visszaértem Zsófihoz, aki rémülten meredt a karomra.

-Mi volt ez az előbb?-kérdezte suttogva. Tényleg be lehetett rezelve, ha meg sem mert hangosan szólalni.

-Csak el kellett intéznem valamit Harry-vel. Tudod, nem valami fényes a viszonyunk.-magyaráztam.-De gyere! Menjünk haza...

 

 

 

*Harry Styles*

 

 

 

 

-Harold te normális vagy? Tudod, hogy mekkora botrány lesz ebből, ha az a lány betartja a szavát? Nem tudom, hogy eszednél vagy-e, de az biztos, hogy több ilyen nem lesz!-Fakadt ki Matt, ahogy visszaértem.

Én sem igy terverztem, de elragadott a hév. Az egész annyira egyszerűnek tűnt elméletben, de a valóságban már nem volt olyan könnyű. Reméltem, hogy Rose kezének nem lesz semmi baja, mert abból nem kerülnék ki jól. És ez az egész beárnyékolná a hirnevünket.

-Harry, ezt tényleg nem kellett volna.-tette a kezét a vállamra Louis.

-Soha nem voltál még ilyen durva...-kezdte Niall.

-Egy lánnyal sem.-fejezte be Zayn.

Liam szerencsére nem szólt semmit, csak nagyban gondolkodott valamin. Ő jól is tette, hogy nem szólt semmit. Nem voltam rá dühös, vagy ilyenek, de nem esett jól, hogy Ő is beleszól a dolgaimba.

Igen. Durva voltam.

Igen. Bunkó voltam.

Igen. Nem érdemelte meg, hiszen csak Sarlottot védte.

Úgy éreztem, hogy ezt nem lehet begbocsájtani. De nem is terveztem semmilyen bocsánat kérést. Én nem fogom azzal a tudattal eltölteni, hogy elnézést kérjek.

-Harry, ezt meg kell vele beszélned! Ma szépen felkeresed, és bocsénatot kérsz tőle!-utasitott Liam.

Mi ez, valami agykurkász? mintha csak a gondolatomba olvasott volna. Lehet, hogy elbújt benne az a bizonyos Edward...Na jó, ez kicsit hülyén hangzott, de a Twilight-ban olvastak gondolatban.

-Nem Liam. Nem fogok oda menni hozzá, és könyörögni, hogy bocsájtson meg. Azt nem fogom megadni neki. Nincs az az Isten!-vetettem ellen a banda fejének akaratának.

Ő csak a fejét ingetta, és csöcsögött.

 

 

*Matt Hudson*

 

 

 

 

 

Nekem nagy az inger küszöböm, de az a bizonyos cérna most elszakadt Harry húzásával. Azt eltűrtem, hogy szórakozzon a lányokkal, de még hogy bántalmazza is őket, az már sok volt. Lefújtam a forgatst, és Harry-vel elmentem a lányhoz. Mint kiderült, szomszédok, onnan ismerik olyan jól egymást. Bekopogtam a lányhoz, miközben Harold meglódott.

Egy kisirt szempárral találtam szembe magam. A lány karja be volt borogatva. Semmi kétség, Ő volt az a lány, akit Harry bántott.

-Segithetek?-sóhajtott egy nagyot.

-Harry nevében szertnék elnézést kérni a történtek miatt. Nem tudom, mi okozta ezt az egészet, de nagyon sajnálja...

-Nem...nem érdekel. Ha annyira bánná, akkor nem magát küldte volna, hanem Ő jött volna át.-vágott a szavamba, és becsukta az orrom előtt az ajtót. Nah, ebből se lesz sok minden...



~1. fejezet 4.rész~

*Rosalie Nereg*

 

 

 

 

 Annyira megszerettem ezt a lányt a szokásaival együtt. Úgy éreztem, hogy találtam valakit. Zsófi olyan szinten megfogott, hogy nem birtam elszakadni tőle. Nem azért, mert a saját nememhaz vonzódok, hanem mert benne megtudnám találni a barátnőt. Annyira nyilt volt velem, hogy nekem is viszonoznom kellett. Elmondtam neki mindent, ami miatt itt vagyok. Mikor meghallotta a szomszédom nevét a szeme kikerekedett, és kissé ledöbbent. Mikor észhez tért, neki állt ugrálni, és aközben az hajtogatta, hogy ''Milyen szerencsés vagyok''.

-Azért annyira nem.-mosolyodtam el egy picit. Azon tűnődtem, hogy vajon a kivülállók mit láthatnak Harry-ben annyira vonzónak. Én szmély szerint nem voltam oda érte. Aki a lányokkal csak játszani tud, az nem normális. Kicsit sem volt nekem szimpatukus az az ember. Ha annyira sokan szeretik, az csak azért lehet, mert nem tudták, hogy ki Ő valójában. Csúnya nem volt, sőt!

Zőld szemei annyira igézőek voltak, hogy egy pillanat alatt el tudtam veszni bennük...Rosalie! Állj már le! Ő az az ember, aki Ben hasonmása!

Igen...Ben. Ő volt az, aki tönkretett még Jessie árulása előtt. Az volt életem legrosszabb időszaka. De nem szabadott erre gondolnom.

-Rosalie! Ma lemehetnénk a strandra nem?-kérdezte Zsófi.

-De! Ez egy nagyon jó ötlet-lelkesedtem.

-Csak az a baj, hogy én a város másik végén lakok.-kókadt le a kedve.

-Annyi baj legyen. Feljössz hozzám, és adok fürdőruhát. Itt lakok pár sarokra.

-Köszi. -mosolyodott el.

Lassan elindultunk hozzám. 10 percen belül megérkeztünk, és beléptünk a nagy vasajtón. Felcaplattunk a lakásomig, és mikor sikerült bejutni bevonultunk a szobámba. Kipakoltam a fürdőruháimat, hogy válasszon, majd betessékeltem a fürdőbe. Én egy türkizkék pánt nélküli darabot vettem fel, ami a mell részénél egy volnalban csillámmal volt diszitve. A fürdőruhára felkaptam egy türkiz szoknyát, és egy sarut vettem fel.

Pár perc múlva Zsófi is megjelent. Ő egy pánt nélküli rószaszin darabot vett fel, ami olyan volt mint az enyém.

Adtam neki egy Rózsaszin szoknyát, amit egyből fel is vett. Én is felkaptam magamra egy ugyan olyan darabot, csak türkiz szinübe. Zsófi belepattant a szandáljába, én belebújtattam a lában egy papucsba. Feltettem a napszemüvegem, fogtam egy törölközőt, és egyet adtam is Zsófinak. Magamhoz vettem a telefonomat meg egy kis pénzt és indultunk is.

A ház előtt leintettünk egy Taxi-t. Beszálltunk és elvitettük magunkat a tenger partra. Megérkezve a célhoz fizettem és  már rohantunk is. A homokba leteritettük a törölközőket, és lehaptuk a szoknyát meg a papucsot.

Eleinte kifeküdtünk napozni, de hamar meguntuk. Nem vagyok valami barnulós fajta, sőt! Egyenes utálom a barnát.

Mikor végleg meguntuk a dolgot, belerohantunk a tengerbe. Nem volt túlzottan jó ötlet felhevült testtel belegázolni a tengerbe, de túléltem. Fogtam magam, és mikor Zsófi nem figyelt felugrottam a hátára, minek hatására nagyot burultunk. Benyeltem vagy egy liter vizet, de csak röhögtem. Egy darabig még elhülyültünk, mikor megkordult a gyomrom.

-Éhes vagy?-nézett rám nevetve Zsófi.

-Nem...szerinted?-fröcsköltem az arcába egy kis vizet. nem inditott ellentámadást, hanem kivonulta partra, és letámadtunk egy lángosos bódét. Én sajtos tejfölöset ettem, Zsófi szint úgy.

Evés közben sem álltuk meg hülyéskedés nélkül. Sajttal dobáltuk egymást, és ez teljesen feldobta a hangulatot. mikor végeztünk elindultunk vissza a vizbe, mikor megláttam egy személyt négy másik társaságában, és stábbal körülvéve...

 

 

*Harry Styles*

 

 

 

Munka, munka munka... Az agyamat eldobom. Nem lehet már kikapcsolódni sem??- puffogtam magamban útközben. Teljesen kiakasztott Matt. Dolgozni akkor, mikor szabadidőnk lett volna?? Lassan leértünk a tenger partra. Igen, a tengerpartra. Matt tett Zayn fóbiájára, és a partom akart forgatni a This Is Us c. filmünkre. Szegény Zayn. Annyira sajnáltam. De engem is felrángttak a hullámvasútra.

Mikor megérkeztünk kipattantunk a kicsiból, és bevárva a stáb tagokat levonultunk a partra. Az volt a feladatunk, hogy bohóckodjunk egy kicsit. Hát, mi szokásunkhoz hiven tényleg bohóckodtunk. Louis a vizben kötött ki, meg Niall is. Mikor meg vissza akartak vágni elrohantam onnan. De ők meg futottak utánam.

Csak én lehettem olyan szerencsétlen, hogy elnyaltam. Ekkor a fiúk felkaptak, és becipeltek a vizbe. Mikor feljöttem, kajánul néztek rám.

-Tudod Hazz, ilyen, mikor visszanyal a fagyi.-bölcselkedett Louis.

Én csak megforgattam a szemem, és egy kis szünetet kértem. Fogtam magam és leültem a földre. nagyban néztem a tengert, mikor besétált a látókörömbe két lány. Az agyik annyira hasonlitott valakira, de nem ugrott be az illető.

Halkan kuncogni kezdtem, mikor nekiállták szétszedni egymást a vizben. Hirtelen felém kapta a fejét az a titokzatos lány és összeakadt a tekintetünk. Ekkor jöttem rá, hogy ki a lány.

Rosalie...

Azt hittem, hogy SOHA nem látom többet, erre itt rohangál az orrom előtt. Annyira felhúztam magam, hogy majdnem odamentem megtépni a csajt. A csajt, aki meg akarja szabni azt, hogy mit tegyek.

Lassan felálltam, és megindultam felé, hogy megmondjam neki a véleményemet.

:*

Hi everyone!

 

Most nem résszel jövök, bár az lesz  ma. Tegnap elfelejtettem kiirni, de kellemes nyarat kivánok mindenkinek! :) Remélem jó lett a bizitek, és várjátok az új tanévet. (az utolsót nem annyira, de ki mennyire szeret suliba járni :D )
Csak Egy Csajszi xoxo

~1. fejezet 3. rész~

Sziasztok! Meghoztam a 3. részt! Annyi lenne a kérésem, hogy komizzatok. Negativ kritikáka is  elfogadok! 1 komi, és jön a kövi...ha nem lesz meg, akkor hétfőn jön a kövi :) Csak Egy Csajszi xoxo

 

 

 

*Rosalie Nereg*

 

 

Teljesen el voltam képedve. Sarlott részletesen beszámolt arról, hogy mi történt vele tegnap éjjel, és mi boritotta ki annyira. Bevallom, hogy én is ezt tettem volna, amit Ő akkor. Nem szeretem , ha valakit kihasználnak, játéknak néznak. Egy lánnyal SOHA nem lehet játszani. Bár én mit szólhatok? Velem folyamatosan azt tették. El sem hittem, hogy most itt vagyok és egy ismeretlen lánnyal vitatom meg az éjszakáját. Teljesen  hülyének éreztem magam. Lehet, hogy szánalmas, de ez van.  Nem is akartam igazán megismerni, csak nem akartam azt  csinálni vele, amit velem tettek. Én sokkal jobban vágytam egy olyan csajra, aki nem kényes, és nem plázamacska. Az olyanoktól egyenesen irtóztam. Ámde Sarlott úgy tűnt, hogy nem hajlandó elmenni addig, amig én nem mondok magamról valamit. Megosztottam vele a korom, származásom, meg az ilyen alapokat, majd szó szerint kiraktam. Vigyorogva integetett, mikor az ablakból utána néztem. Idegesen forgattam a szemeimet, majd levágtam magam a kanapéra. Benyomtam a TV-t és kapcsolgattam a csatornák között. Alig pár perce ültem le, már csengettek is. Én meg okosan felpattantam, és kivágtattam az ajtóhoz. Kinyitottam, és szembe találtam magam azzal a személlyel, akit most legkevésbé kivántam...Harryval.

Az arcán szétterült egy idióta mosoly, mikor meglátott. Végignéztem magamon, és kidülledt szemekkel néztem a padlót. Nem volt rajtam egyéb, mint fehérnemű, és a volt pais pólója. Ez aztán rohadt jó!! Ez is csak én lehetek.- szidtam magam ezerrel. Feltűnően végigmért egyszer, kétszer, háromszor...sőt már én sem tudom hányszor.

Eléggé idegesitett, de nem robbantam fel. Felnéztem, és láttam a perverzséget az arcán.

-Khm...Gyere be, és ülj le, én addig átöltözök!-motyogtam. Besétált, és a nappaliban helyet foglalt.

Én mint a mérgezett egér rohantam be a szobámba öltözni. Gyorsan előkotortam a szekrényből egy fekete csőnacit és egy kék, elől csomózott felsőt, amin egy 'vasmacsaka' volt látható. A másik szekrényemből előkaptam még egy kék tűsarkút. Feldobtam egy kék sminket. Előkotortam az ékszereim közül egy 'vasmacskás' nyakláncot, és a kezembe vettem az ugyan ilyen mintás tokú telefonomat.

 

 

Rosalie ruhája és kiegészitői

 

 

Amint készen lettem máris mentem ki Harry-hez. Nem sok mindent csinálhatott addig, amig nem voltam ott. Leültem mellé és várakozóan ránéztem. Most sem maradt el feltűnő végigmérés. Miután azt letudta, az arcomat kezdte fürkészni. Szokásomhoz hiven elpirultam, és lesütöttem a szemem.

-Miért jöttél?-kérdeztem gombóccal a torkomban. Egy darabig örlődött a válaszon, majd csak utána válaszolt.

-Azért, mert...nem volt itt nálad egy bizonyis Sarlott Stone?

-De...de neked ehhez mi közöd? -vettem fel az értetlen fejet.

-Nem mondott neked valamit olyan dolgokról?

-De...éppenséggel mondott. Nem hiszem, hogy ezek után neked jogod lenne bármit is mondani. Semmi okod nem volt ezt tenni vele. Miért csináltad?...na jó...ez hülye kérdés volt. Neked jól esik ez?- nyitottam ki a számat. Hába nem csiptam a csajt, de azért ezt mint már mondtam nem fogom hagyni.

Az arca ezekre a szavakra elsötétült. Jó darabig nem volt hajlandó válaszolni. Én csak ültem csendbe, mert mást nem igen tudtam tenni. Törtem a fejem, hogy vajon Sarlott be fogja-e tartani a szavát.

Kiváncsi voltam, hogy ha igan, akkor Harry mit fog tenni. Ott ültem, mint a némák, és vártam a választ. Nem mondott semmit. Kezdtem nyugtalanná válni, ezért kibotladoztam a konyhába, és ittam egy pohár vizet figyelem elterelő gyanánt. Mikor végeztem, vissza mentem Harry-hez, aki egyből felkapta a fejét a lépteimre. Megálltam előtte, hogy ha esetleg nem tetszene a válasza, akkor lenyomhassam a torkán a lábamat.

-Azért csinálom és csináltam, mert ilyen vagyok. De közöd az nem sok van hozzá.-ahogy ezt kimondta, felpattant és kiviharzott a lakásből. Az ajtőt jól becsapta maga után.

 

 

***

 

 

A délután folyamán annyira untam magam, hogy jobb ötletem nem lévén elindultam felfedezni a legközelebbi Sarbucks-ot.

Nem is kicsit örültem, mikor rádöbbentem, hogy csak egy-két sarokra van a lakásomtól. Mivel reggel nem ittam semmilyen koffein tartalmú italt, úgy döntöttem, hogy növelem a kávézó látogatottságát.

Beérve egyből megrohamoztam a pultot, ahol csak egy ember várakozott előttem. Mikor végzett tettem előre egy lépést, és megvártam, amig a pultos lány rám figyel.

-Szia! Mit adhatok?-kérdezte eléggé rossz akcentussal.

-Szia! Egy Capuchino-t kérek!-mosolyogtam rá. Valahogy nagyon nem volt Londonba való a csaj. A kinézete nem hasonlitott az itteni emberekére, és a ruhái is más ország kultúrájához voltak igazitva.

Mikor kihozta az elkészült italt, lerakta elém, és fizettem is. Nem mentem el egy asztalhoz leülni, hanem a pultnál foglaltam helyet. Nem akartam tolakodni, de nagyon bökte a csőröm a származása, neve, kora meg az ilyen dolgok.

-Ne vedd tolakodásnak, de az akcentusod nem minden napi.- Szólaltam meg egy idő után.

-Tudom! Mivel nem az anyanyelvem az angol, ezért van ez. -mosolyodott el.

-Akkor honnan valósi vagy? Mesélsz egy kicsit magadról? Nem ide valósi vagyok én sem, ezért szeretnék barátokat szerezni!-magyaráztam a kiváncsiságom okát.

-Rendben...A nevem Zsófia. Magyar országon születtem. 18 éves vagyok. Fél éve élek itt totál magányosan, és nagyon hiányzik egy jó kis barátnő...-sóhajtott egy nagyot.-De te jössz.

-Szintén 18 éves vagyok. Los Angeles-ből költöztem ide. Nekem, mint már tudod, nincs senkim itt. Azért jöttem el, mert a barátnőm elárult, és menekülnöm kellett...

-Jesszusom-suttogott.

-Nem nagy ügy. Ma mikor végzel?

-5 perc múlva jár le a munka időm.-pillantott az órájára.

-Megvárlak, és ha gondolod elmehetünk valamerre.

Mikor ezt kimondam, az arcát kezdtem fürkészni. Mosolyogva bólintott, és kiszolgált egy vendéget. maga a lány nagyon szép volt. Nem találtam rá szavakat.

Mikor végzett, kiléptünk London zajos utcájára, és beszélgetésbe kezdtünk, miközben elindultunk valamerre...

 

 

 

*Harry Styles*

 

 

 

Nem sok köze van az életemhez egy olyan embernek, aki csak kétszer látott. Néha még Louis is az idageimre tud menni a papolásával, de ez a Rosalie egyenesem tépte őket. Milyen jogon szólt bele a dolgomba?

Idegesen pattantem be az autómba, és hajtottam el a Direction házig. Ott kipattantam, és feltrappoltam a lépcsőn.

Reggel sikerült elsimitanom a dolgokat Zayn-nel, úgyhogy most nem lehetett feszültség köztünk. Az ajtón úgy robbantam be. Szegény Niall félre nyelte a szájában lévő falatot, és eszeveszett köhögésbe kezdett. Odasétáltam hozzá, és jól hátba vágtam. Nagy nehezen elmosolyodott, és megindult inni.

-Mi történt?-robogott le a lépcsőn Liam.

-Niall majdnem megfulladt...-kezdtem, de a szőkeség közbe szólt.

-Azért mert ez az idióta úgy robbant be az ajtón, hogy szivbajt kaptam.-magyarázta a dolgot. Liam fejcsóválva fordult felém, és kezdte volna a  kioktatást, de én a hüvelyk ujjamat a számba helyezve elbújtam Niall háta mögött. sajnos Louis pont ekkor lépett be a konyhába, és visitó nevetésben tört ki.

A hangjára megjelent Zayn is, aki ugyan azt tette, amit a mi drága Louis-unk. Niall forgolódott össze-vissza, hogy lássa, mi olyan vicces.

Alig látott meg Ő is, olyan malacos nevetésbe tört ki, hogy Liam is kacagni kezdett. Én sem birtam tovább, úgy nevettem, ogy a végén a földön kötöttem ki. Niall rám esett, Lou meg nevetve elkiáltottam magát:

-Kicsi a rakás!

És mind a három barátom rám ugrott. Azt hittem ott halok meg. Nem vagyok puhány, de négy férfi nem piskóta. Főleg úgy, hogy Niall is köztük volt. Nem sértegetni akartam, de igy sikerült.

-Ha megtennétek...hogy leszálltok...róla...nagyon hálás...lennék-nyöszörögtem. Louis nekiállt pattogni rajtam, mire jól tarkón csaptam. Igaz még Niall ott volt köztünk, de valahogy eltaláltam.

-Mi folyik itt gyerekek?- hallottam mag Paul hangját.

A többiek, mint akiket kilőttek úgy pattantak fel a testőrünk hangjára.

-Mi...nem csináltunk semmit!-tiltakozott Louis, de egy jól irányzott bokán rúgással elnémitottam.

-Tomlinson most árultad el magad!-kacagott fel Paul, és Matt (?).

-Na gyerekek, irány forgatni!-Tapsolt Matt.

Remek. Szórakozni jöttem, erre munkát kapok...

~1. fejezet 2. rész~

Sziasztok! Meghoztam a 2. részt. Köszönöm szépen a kommenteket az 1. résznél. Nagyon jól estek. Annyi változáson túl esett a blog, hogy a bal oldalon lehet szavazni, hogy mennyire jó a blog, a jobb oldalon pedig fel tudtok iratkozni! Nagyon remélem, hogy lesz legalább 1-2 feliratkozó. Csak Egy Csajszixx

Ui.: Szlovákiában, és az Egyesült Államokban is nézték az oldalt!! :)) Yuppiii

*Rosalie*

Teljesen kábán dőltem be este az ágyba. Valahonnan ismerős volt ez az alak. Mármint a szomszédom. Furi volt, hogy idejött köszönni, meg bemutatkozni. Nekem nem lett volna merszem beszélni vele.

Jött, majd ment. A köszönést szerintem már nem is hallotta.

Reggel valami észveszejtő zajra ébredtem. Kikászálódtam az ágyból, és odacsattogtam az ablakhoz. Kinéztem, de semmi. Kimentem a konyhába inni. Kissé megilyedtem, mikor a szomszédból valami nagyon nagy csörömpölés hallatszott át. Aztán még egy, és még egy...de nem csak ez, hanem kiabálás is. Egy lányhang volt. Egy kissé dühös, és sértett lányhang.

Kicsit megilyedtem. Na jó...nagyon. Mi van, ha a szomszédom, az a Harry vagy kicsoda egy pedofil alak, és csak azért jött át, mert meg akart győződni a gyengeségemről, és csak arra vár, hogy egyedül maradjak?-ezen kattogott az agyam.

Kezdett rámtörni egy szabályos pánik roham, és nem igazán akart csillapodni.

Odaosontam az ajtóhoz, résnyire kinyitottam, csak hogy halljak valamit, és csendben maradtam.

-De mi az, hogy csak egy éjszakára kellek?! Te szemét alak. Még a részegségre sem tudod fogni, hiszen alig volt benned pia.- Hallottam egy kissé hisztérikus lány hangot. 

-Sarlott! Ez nem az, aminek látszik. Ha nem tetszik, akkor hagyd el a lakásomat!-hallottam Harry dühös hangját.

-De... Ezt nem úszod meg Harold Edward Styles! Mindenki szerint te vagy a One Direction szépfiúja, aki okos, ügyes, ráadásul még szófogadó is. De majd ÉN bebizonyítom hogy ez nem igaz.

-Te engem nem fenyegethetsz!Itt nem te osztod a lapokat.

-Hanem?! Csak nem Őfelsége?! De most mondom, hogy ennyi volt. a Soha viszont nem látásra.

Csapódott az ajtó, és megjelent egy nagyon szép lány. Nem csoda, hogy a Drága szomszédom szemet vetett rá. Nem menekültem vissza a lakásomba, hanem kimentem onnan, és félve szólítottam meg a csajt.

-Szia! Figelj! Nem tudom mi volt ez az előbb, de ha elakarod mesélni, akkor gyere be nyugodtan...

-Oh...végre egy normális ember ebben a házban...Amúgy Sarlott Stone vagyok.- mutatkozott be.

-Rosalie Nereg...De gyere be, mert Harry közeledik!-sürgettem meg, mert a szomszédságban tényleg valaki közeledett az ajtóhoz, és nem akartam Sarlottot bajba sodorni.

Én nem az a fajta vagyok, aki ilyet tesz. Ilyet csak velem tettek. De... nem is hozom szóba. Nem volt értelme várnom arra, hogy Sarlott tétován várakozzon. Megragadtam a karját...pont időben. Mikor csukódott az ajtó, Harry Akkor nyitotta ki az övét...

*Harry*

Egész jól alakult az éjszakám, csak a reggel volt egy kicsit feszült. Nem Sarlottot kellett volna ágyba vinnem. Más lány örült volna neki, hogy velem lehet, Ő meg itt hisztizett. Nagyon idegesített. Mikor elküldtem, akkor nekiállt fenyegetőzni, majd elment. Volt egy olyan érzésem, hogy a közelbe van, és a hangját is hallottam.

Odadübörögtem az ajtóhoz, de mikor kinéztem nem volt ott senki. Ezen kicsit felhúztam magam, de nem volt időm idegeskedni, mert megszólalt a telefonom...mindig jókor kerestek.

-Igen?-vettem fel kicsit morcosan.-Nem...nem...Gyere át...nem is, én megyek a közös házba...jó...Szia!

Lecsaptam a telefont, majd mentem tusolni.

20 percig áztattam magamat, mire vettem a fáradságot kiállni a zuhany alól. Előkaptam egy boxert, és szokásomhoz híven fintorogva felráncigáltam magamra. Felküzdöttem még egy fekete  nacit, és egy fekete pólót, majd a zoknit, és a cipőt. 
Felkaptam a kocsikulcsot, és elhúztam a csíkot. Kicsit meglepődtem, mikor Sarlott hangja szűrődött ki a szomszéd lakásból. Kicsit megálltam hallgatózni, de nem igazán volt jó ötlet. 
Megjelent a fölöttem lakó nénike, és mikor észrevette, hogy hallgatózom  nekiállt rikácsolni:
-Fiatalember! Maga nem tudja mi az illem?? Tudtommal abban a lakásban egy hölgy lakik, maga meg itt hallgatja őt? Semmi köze hozzá. Menjen onnan, amíg szépen mondom!
Jobbnak láttam elhúzni a csíkot  mert a nyanya megindult felém a sétabotját lengetve. Lerobogtam a lépcsőn, majd ki az autómhoz.
Bepattantam, és már úton is voltam a Direction házhoz. Odaérve kipattantam az autóból, és az ajtót becsapva megindultam fel a villába vezető lépcsőn. 
Az ajtó be volt csukva, így kénytelen voltam perceken keresztül vagy a csengőt nyomni, vagy dörömbölni, mert a kulcsot is sikeresen bennhagyták a zárban. 
-Igen?-nyitotta ki az ajtót Zayn.
-Mit igen?! A kulcsot kivenni luxus??
-Nem , de mi történt?? Miért vagy ilyen paprikás hangulatban?? 
-Nem vagyok paprikás hangulatban.-morogtam, és Zaynt félrelökve bevonultam a házba...vagyis inkább villába. Zayn morgott még valamit, de nem érdekelt.
Beslattyogtam a konyhába, és kikaptam a hűtőből egy Cola-t. Felbontottam, és azt szürcsölve átvonultam a nappaliba, ahol Niall nem meglepő módon evett, Liam utána takarított  Louis a kitömött galambjával szórakozott, Zayn pedig durcásan ült a kanapén. Mikor beléptem elforditotta a fejét, és látványosan felmordult. 
-Mi van Zayn-nel??-kérdeztem Liam-től.
-Egész eddig nem volt semmi.-kaptam meg a választ.-Mit csináltál vele?
-Én?! Semmit.-tiltakoztam. Na jó, mégis...de az, hogy nekimentem kinek fáj??
-Akkor tőle kérdezd!
Odatipegtem Zayn-hez, és beleültem az ölébe, majd játszani kezdtem a hajával. Felmordult, és felállt, minek következtében a földön végeztem. A hátsómat dörzsölve felálltam, és leültem a helyére....