~1. fejezet 3. rész~

Sziasztok! Meghoztam a 3. részt! Annyi lenne a kérésem, hogy komizzatok. Negativ kritikáka is  elfogadok! 1 komi, és jön a kövi...ha nem lesz meg, akkor hétfőn jön a kövi :) Csak Egy Csajszi xoxo

 

 

 

*Rosalie Nereg*

 

 

Teljesen el voltam képedve. Sarlott részletesen beszámolt arról, hogy mi történt vele tegnap éjjel, és mi boritotta ki annyira. Bevallom, hogy én is ezt tettem volna, amit Ő akkor. Nem szeretem , ha valakit kihasználnak, játéknak néznak. Egy lánnyal SOHA nem lehet játszani. Bár én mit szólhatok? Velem folyamatosan azt tették. El sem hittem, hogy most itt vagyok és egy ismeretlen lánnyal vitatom meg az éjszakáját. Teljesen  hülyének éreztem magam. Lehet, hogy szánalmas, de ez van.  Nem is akartam igazán megismerni, csak nem akartam azt  csinálni vele, amit velem tettek. Én sokkal jobban vágytam egy olyan csajra, aki nem kényes, és nem plázamacska. Az olyanoktól egyenesen irtóztam. Ámde Sarlott úgy tűnt, hogy nem hajlandó elmenni addig, amig én nem mondok magamról valamit. Megosztottam vele a korom, származásom, meg az ilyen alapokat, majd szó szerint kiraktam. Vigyorogva integetett, mikor az ablakból utána néztem. Idegesen forgattam a szemeimet, majd levágtam magam a kanapéra. Benyomtam a TV-t és kapcsolgattam a csatornák között. Alig pár perce ültem le, már csengettek is. Én meg okosan felpattantam, és kivágtattam az ajtóhoz. Kinyitottam, és szembe találtam magam azzal a személlyel, akit most legkevésbé kivántam...Harryval.

Az arcán szétterült egy idióta mosoly, mikor meglátott. Végignéztem magamon, és kidülledt szemekkel néztem a padlót. Nem volt rajtam egyéb, mint fehérnemű, és a volt pais pólója. Ez aztán rohadt jó!! Ez is csak én lehetek.- szidtam magam ezerrel. Feltűnően végigmért egyszer, kétszer, háromszor...sőt már én sem tudom hányszor.

Eléggé idegesitett, de nem robbantam fel. Felnéztem, és láttam a perverzséget az arcán.

-Khm...Gyere be, és ülj le, én addig átöltözök!-motyogtam. Besétált, és a nappaliban helyet foglalt.

Én mint a mérgezett egér rohantam be a szobámba öltözni. Gyorsan előkotortam a szekrényből egy fekete csőnacit és egy kék, elől csomózott felsőt, amin egy 'vasmacsaka' volt látható. A másik szekrényemből előkaptam még egy kék tűsarkút. Feldobtam egy kék sminket. Előkotortam az ékszereim közül egy 'vasmacskás' nyakláncot, és a kezembe vettem az ugyan ilyen mintás tokú telefonomat.

 

 

Rosalie ruhája és kiegészitői

 

 

Amint készen lettem máris mentem ki Harry-hez. Nem sok mindent csinálhatott addig, amig nem voltam ott. Leültem mellé és várakozóan ránéztem. Most sem maradt el feltűnő végigmérés. Miután azt letudta, az arcomat kezdte fürkészni. Szokásomhoz hiven elpirultam, és lesütöttem a szemem.

-Miért jöttél?-kérdeztem gombóccal a torkomban. Egy darabig örlődött a válaszon, majd csak utána válaszolt.

-Azért, mert...nem volt itt nálad egy bizonyis Sarlott Stone?

-De...de neked ehhez mi közöd? -vettem fel az értetlen fejet.

-Nem mondott neked valamit olyan dolgokról?

-De...éppenséggel mondott. Nem hiszem, hogy ezek után neked jogod lenne bármit is mondani. Semmi okod nem volt ezt tenni vele. Miért csináltad?...na jó...ez hülye kérdés volt. Neked jól esik ez?- nyitottam ki a számat. Hába nem csiptam a csajt, de azért ezt mint már mondtam nem fogom hagyni.

Az arca ezekre a szavakra elsötétült. Jó darabig nem volt hajlandó válaszolni. Én csak ültem csendbe, mert mást nem igen tudtam tenni. Törtem a fejem, hogy vajon Sarlott be fogja-e tartani a szavát.

Kiváncsi voltam, hogy ha igan, akkor Harry mit fog tenni. Ott ültem, mint a némák, és vártam a választ. Nem mondott semmit. Kezdtem nyugtalanná válni, ezért kibotladoztam a konyhába, és ittam egy pohár vizet figyelem elterelő gyanánt. Mikor végeztem, vissza mentem Harry-hez, aki egyből felkapta a fejét a lépteimre. Megálltam előtte, hogy ha esetleg nem tetszene a válasza, akkor lenyomhassam a torkán a lábamat.

-Azért csinálom és csináltam, mert ilyen vagyok. De közöd az nem sok van hozzá.-ahogy ezt kimondta, felpattant és kiviharzott a lakásből. Az ajtőt jól becsapta maga után.

 

 

***

 

 

A délután folyamán annyira untam magam, hogy jobb ötletem nem lévén elindultam felfedezni a legközelebbi Sarbucks-ot.

Nem is kicsit örültem, mikor rádöbbentem, hogy csak egy-két sarokra van a lakásomtól. Mivel reggel nem ittam semmilyen koffein tartalmú italt, úgy döntöttem, hogy növelem a kávézó látogatottságát.

Beérve egyből megrohamoztam a pultot, ahol csak egy ember várakozott előttem. Mikor végzett tettem előre egy lépést, és megvártam, amig a pultos lány rám figyel.

-Szia! Mit adhatok?-kérdezte eléggé rossz akcentussal.

-Szia! Egy Capuchino-t kérek!-mosolyogtam rá. Valahogy nagyon nem volt Londonba való a csaj. A kinézete nem hasonlitott az itteni emberekére, és a ruhái is más ország kultúrájához voltak igazitva.

Mikor kihozta az elkészült italt, lerakta elém, és fizettem is. Nem mentem el egy asztalhoz leülni, hanem a pultnál foglaltam helyet. Nem akartam tolakodni, de nagyon bökte a csőröm a származása, neve, kora meg az ilyen dolgok.

-Ne vedd tolakodásnak, de az akcentusod nem minden napi.- Szólaltam meg egy idő után.

-Tudom! Mivel nem az anyanyelvem az angol, ezért van ez. -mosolyodott el.

-Akkor honnan valósi vagy? Mesélsz egy kicsit magadról? Nem ide valósi vagyok én sem, ezért szeretnék barátokat szerezni!-magyaráztam a kiváncsiságom okát.

-Rendben...A nevem Zsófia. Magyar országon születtem. 18 éves vagyok. Fél éve élek itt totál magányosan, és nagyon hiányzik egy jó kis barátnő...-sóhajtott egy nagyot.-De te jössz.

-Szintén 18 éves vagyok. Los Angeles-ből költöztem ide. Nekem, mint már tudod, nincs senkim itt. Azért jöttem el, mert a barátnőm elárult, és menekülnöm kellett...

-Jesszusom-suttogott.

-Nem nagy ügy. Ma mikor végzel?

-5 perc múlva jár le a munka időm.-pillantott az órájára.

-Megvárlak, és ha gondolod elmehetünk valamerre.

Mikor ezt kimondam, az arcát kezdtem fürkészni. Mosolyogva bólintott, és kiszolgált egy vendéget. maga a lány nagyon szép volt. Nem találtam rá szavakat.

Mikor végzett, kiléptünk London zajos utcájára, és beszélgetésbe kezdtünk, miközben elindultunk valamerre...

 

 

 

*Harry Styles*

 

 

 

Nem sok köze van az életemhez egy olyan embernek, aki csak kétszer látott. Néha még Louis is az idageimre tud menni a papolásával, de ez a Rosalie egyenesem tépte őket. Milyen jogon szólt bele a dolgomba?

Idegesen pattantem be az autómba, és hajtottam el a Direction házig. Ott kipattantam, és feltrappoltam a lépcsőn.

Reggel sikerült elsimitanom a dolgokat Zayn-nel, úgyhogy most nem lehetett feszültség köztünk. Az ajtón úgy robbantam be. Szegény Niall félre nyelte a szájában lévő falatot, és eszeveszett köhögésbe kezdett. Odasétáltam hozzá, és jól hátba vágtam. Nagy nehezen elmosolyodott, és megindult inni.

-Mi történt?-robogott le a lépcsőn Liam.

-Niall majdnem megfulladt...-kezdtem, de a szőkeség közbe szólt.

-Azért mert ez az idióta úgy robbant be az ajtón, hogy szivbajt kaptam.-magyarázta a dolgot. Liam fejcsóválva fordult felém, és kezdte volna a  kioktatást, de én a hüvelyk ujjamat a számba helyezve elbújtam Niall háta mögött. sajnos Louis pont ekkor lépett be a konyhába, és visitó nevetésben tört ki.

A hangjára megjelent Zayn is, aki ugyan azt tette, amit a mi drága Louis-unk. Niall forgolódott össze-vissza, hogy lássa, mi olyan vicces.

Alig látott meg Ő is, olyan malacos nevetésbe tört ki, hogy Liam is kacagni kezdett. Én sem birtam tovább, úgy nevettem, ogy a végén a földön kötöttem ki. Niall rám esett, Lou meg nevetve elkiáltottam magát:

-Kicsi a rakás!

És mind a három barátom rám ugrott. Azt hittem ott halok meg. Nem vagyok puhány, de négy férfi nem piskóta. Főleg úgy, hogy Niall is köztük volt. Nem sértegetni akartam, de igy sikerült.

-Ha megtennétek...hogy leszálltok...róla...nagyon hálás...lennék-nyöszörögtem. Louis nekiállt pattogni rajtam, mire jól tarkón csaptam. Igaz még Niall ott volt köztünk, de valahogy eltaláltam.

-Mi folyik itt gyerekek?- hallottam mag Paul hangját.

A többiek, mint akiket kilőttek úgy pattantak fel a testőrünk hangjára.

-Mi...nem csináltunk semmit!-tiltakozott Louis, de egy jól irányzott bokán rúgással elnémitottam.

-Tomlinson most árultad el magad!-kacagott fel Paul, és Matt (?).

-Na gyerekek, irány forgatni!-Tapsolt Matt.

Remek. Szórakozni jöttem, erre munkát kapok...